Hálás vagyok mindenkinek

Interjú Kovács Dórával, a Kossuth Lajos Művelődési Ház leköszönő igazgatójával

Talán már a falu apraja-nagyja tudja, hogy Kovács Dóra (a gyerekeknek csak Dóra néni) átadta a stafétabotot és nyugdíjba vonult. Kíváncsiak voltunk, mihez kezd az immáron megnövekedett szabadidejével.

- Gondolom, már tudod, mi lesz az első dolgod nyugdíjasként.

- Igen, veszek egy túrabakancsot és hatalmas túrákat fogok tenni a környéken. Azon kívül sokat fogok olvasni, sokkal több időt töltök a családdal, unokázással. Egy betegeket segítő alapítványnál vagyok kurátor, ezt a tevékenységemet is folytatom.

- Maradtok itt Csolnokon?

- Igen, ez nem is kérdés, egyszerűen beleszerettünk ebbe a környékbe, a tájba.

- Mennyi ideig is igazgattad a művházat?

- 2012. márciusától 2018. április közepéig, összesen hat évig. Azóta a felmentési időmet töltöm és közben átadom a tennivalókat az új igazgatónak.

Kezdetektől fogva nagy kedvet éreztem a művelődésszervezési munkához, kíváncsi voltam, hogy egy kis faluban hogyan lehet ezt kivitelezni, hiszen nagyvárosban már végeztem ilyen tevékenységet.

Először csak a feladatok jöttek, ezek teljesítéséből állt a munkám, de aztán ahogy megismertem a közösséget, és ezzel párhuzamosan ahogy a falu is megismert engem, egyre inkább megláttam a feladatok mögött az embereket. Ekkor tudtam, hogy jó helyen vagyok.

- Milyen éveket tudhatsz magad mögött igazgatóként?

- Változatos munkáim voltak. A művelődési házban a munka alapvetően a programok szervezéséből, a könyvtárral kapcsolatos teendőkből, valamint a közösségi programokkal kapcsolatos szervezőmunkából tevődik össze. Könyvtárunkban 2013-tól kezdve az állami támogatásnak köszönhetően több olvasás népszerűsítő programot szervezhettünk, azóta is folyamatosan bővül a könyvtár új könyvekkel és folyóiratokkal. Minden évben bőségesen elláttak feladatokkal a faluközösségi programok (gyereknap, falunapok, idősek napja, adventi vasárnapok), ahol sok falubelivel találkoztam és dolgoztam együtt. A három nagy feladatcsoport közül  a művelődési ház programjainak az összeállítása nyújtotta a legtöbb szabadságot az elképzeléseim megvalósításához. 

Ilyen volt például 2012-ben a Tudatos Vásárlók Egyesületének ökoprogramja, mely aztán önálló életre kelt és Gete kör életmódklub néven folytattuk sokáig az összejöveteleket. Ez a közösség 4 éven át járt össze, beszéltünk többek között a tudatos életmódról, az egészséges táplálkozásról, a vegyszermentes háztartásról. Sajnos az én szervezői időm hiányában szűnt meg a Gete-kör. 

Szerveztünk az ökológiai gazdálkodás iránt érdeklődőknek biokiskert-tanfolyamot egy ökológiai szemléletű kertészmérnök vezetésével. Nagy sikernek örvendtek az általunk szervezett egészségnapok is.

Büszke vagyok többek között az opera-nagyköveti programban való részvételünkre, az Állami Operaház jóvoltából a gyerekek és a felnőttek neves előadók révén ismerkedhettek meg közismert operákkal.

Talán emlékeznek még a falu lakói, hogy ,,A biztonságos Csolnokért!” elnevezésű első KRESZ-napot az óvodás és iskolás gyerekeknek a Szent János parkban szerveztük meg közösen a polgárőrökkel és a körzeti rendőrrel, a művelődési házban pedig az érdeklődők előadásokat hallhattak a lopások megelőzéséről, bemutatókat láthattak a biztonságos közlekedésről, az újraélesztésről, találkozhattak, beszélgethettek a polgárőrökkel. Ebből lett aztán a csolnoki polgárőrség hathatós irányításával később a váratlanul elhunyt kedves vezetőjük tiszteletére a Köteles Ferenc emléknap az iskolában. 

Felsorolás szintjén megemlíteném még a Magyar Kultúra Napjára szervezett eseményeinket, az ételkóstolókat, a tematikus nagy programokat, a helyi sokszínűség népszerűsítését szolgáló előadásokat.

Kiemelten fontos a gyerekek becsalogatása a Házba, erre jó alkalom volt a Népmese Napja, amikor is népmese előadásra hívtuk a gyerekeket , vagy az immár rendszeres Kerekítő foglalkozások Renner Andreával, ez utóbbit aztán felkarolta a Manófalva Családi Napközi.

Értékteremtő az a múltidéző programsorozat is, mely a csolnoki rabtáborban történtekkel ismertette meg a faluközösséget. Ernst Ervin, a rabtábor egykori lakójának könyve és előadásai valóban hiánypótlóak voltak azokról az évekről, amiről egészen a közelmúltig egyáltalán nem beszéltek az emberek. Nem véletlenül, sokkal inkább a Csolnoki Önkormányzat meghívására került hozzánk a Gulág konferencia igazán színvonalas előadásokkal, ezek mind-mind hozzásegítik Csolnok közösségét a kollektív emlékezéshez. 

- Jószívvel tekintesz vissza az elmúlt évekre?

- Hálás vagyok mindenkinek, aki bármilyen formában, akár hivatalból, akár önkéntesen segítette a munkámat.

Nagyon szerencsésnek érzem magam, mert mindig olyan munkát végeztem, amit élveztem, szerettem. A csolnoki közösségben végzett tevékenykedésem is ilyen.