Ősök – bányász hősök

Akik részt vettek a Bányásznapon, hallhatták Fekete Péter államtitkár úr szavait, miszerint érdemes lenne a gyerekek érdeklődését is felkelteni a bányász-múlt iránt egy pályázat formájában. A gondolatot tett követte, íme a kiírás:

Ősök - bányász hősök

A Magyar Nemzeti Levéltár az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával pályázatot hirdet iskolások részére „Ősök – bányász hősök” címmel a magyarországi bányászati hagyományok ápolásának, valamint a családfakutatás általános- és köziskolás korosztály körében történő megismertetésének érdekében.

A pályázaton részt vehet minden általános és középiskolai tanulók egyénileg vagy csoportosan (2-5 fő).

Pályázat témái:

• Bányász dinasztiák – egy bányász család legalább két generációjának bemutatása;
• Bányász hősök – a bányászok összetartásának és hősiességének példai nehéz helyzetekben;
• Bányász települések – egy bányásztelepülés helytörténeti bemutatása;
• Bányász hagyományok – a bányászathoz, bányászokhoz kötődő hagyományok bemutatása.

Pályázni lehet

egy a pályázat témáinak legalább egyikéhez kapcsolódó pályamű, valamint egy a pályázó által készített családfa benyújtásával. Csoportosan elkészített pályamű esetén a résztvevők mindegyikének el kell készíteni saját családfáját.

• A pályamű lehet:

• esszé, dolgozat, vagy novella (legalább 3 oldal terjedelemben);
• dokumentum, vagy játékfilm jellegű video anyag (legalább 3 perc hosszúságú);
• képzőművészeti alkotás.

• A családfát legalább a dédszülőkig visszamenően kell elkészíteni. Az életrajzi adatok tekintetében főbb évszámok feltüntetése elégséges.
• A pályázat elbírálásánál előnyben részesül az a pályamű, amelynek elkészítéséhez levéltári dokumentumok is felhasználásra kerültek.

Pályázat beadásának módja:

• A pályázatot a melléklet adatlap, az elkészített családfa és a pályamű elektronikus úton a banyaszhosok@mnl.gov.hu e-mail címre, vagy postai úton a Magyar Nemzeti Levéltár 1250 Budapest, Postafiók 3. alatti levelezési címére történő megküldésével, lehet benyújtani 2021. november 10-ig.

Határidők:

• A pályázat benyújtásának határideje: 2021.11.10.
• A pályázatok elbírálásának határideje: 2021.11.25.
• A díjak átadására 2021. december 3-5. között fog sor kerülni.

A pályaművek díjazása:

• A legjobb 50 pályamű készítői 1-1 db kerékpárban részesülnek

71. Retro bányásznap

Sajnos ez az év nem kényeztetett el bennünket nagyszabású programokkal. A Hagyományőrző Egyesületnél is inkább a háttérmunkákkal telt az idő, külső és belső tereinkben folyamatos renoválás, szépítés folyt az elmúlt 1 évben.  Ez a megújult környezet várta a 71. Retro bányásznap résztvevőit. Programunk a következő volt:

Fontosnak tartottuk, hogy a bányászat kezdetének 240. évfordulójának ünnepén igazán emlékezetes napot tölthessenek együtt a bányászok gyerekei, unokái, dédunokái, ezért a gyerekek számára ingyenes volt a lánchinta és az ugrálóvár, előzetesen kiosztottunk kuponokat, amellyel meghívtuk őket egy hot-dogra és egy üdítőre -mintha csak a szénpénzből kaptak volna annyi zsebpénzt, amiből egész nap jól érezhették magukat. 

A felnőtteket a környékbeli kézműves termelők várták portékáikkal, a ,,bányász tehénből" Muskát Gábor főzött finomságot.

A jelentős eseményt 2 államtitkár is megtisztelte. Dr. Völner Pál gyakori vendég Csolnokon, talán azt is túlzás nélkül feltételezhetjük, hogy szereti a falunkat. Fekete Péter, kultúráért felelős államtitkár nemcsak azért jött el hozzánk, mert korábbi látogatásakor igazán nagyszerűnek találta a CSBHE gyűjteményét és hagyományőrző tevékenységét, hanem ünnepi beszédet is mondott, valamint a kalandtúra nyerteseinek is felajánlott belépőjegyeket néhány fővárosi kulturális intézménybe. 

Közreműködött a Wagenhoffer kórus és a Csolnoki Fúvószenekar

A Művelődési ház beszámolóját a kalandtúráról itt olvashatjuk. 

Az utókornak emlékül az információs tábla alá elhelyeztünk egy időkapszulát, melybe bekerült többek között a rendezvény plakátja, egy aktuális Nálunk Csolnokon újság, a CSBHE ismertetője, helyiek írásai, képei egy pedrive-ra töltve arról, hogy miért is jó Csolnokon élni. 50 év múlva várjuk az érdeklődőket a kapszula kiemelésére!

Ezután Polgármester asszony és Elnök úr leleplezte a 240. évfordulóra készült emléktáblát.

Az évfordulós emléktábla leleplezése

Amíg a nagyközönség az udvaron élvezhette a remek időt és programokat, addig a nagyteremben a meghívottak szakmai konferencián vettek részt a jubileum alkalmából, melyet a a Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület és a Csolnoki Bányász Hagyományőrző Egyesület közösen hívott össze.

Szintén itt a nagyteremben K. Kovács József kiállítása nyílt meg. 

A könyvtár is teljes átalakuláson esett át, pályázati pénzből sikerült felújítani a helyiséget és kialakítani egy olyan könyvtárat, melyben a bányászattal kapcsolatos dokumentumokat megfelelő körülmények között tárolhatjuk és bocsájthatjuk az érdeklődők rendelkezésére.

A vasárnapi műsort szombaton a hagyományos koszorúzás előzte meg a temetőben. Ez alkalomból ünnepi beszédet mondott Kolonics Péterné polgármester asszony. Idézzük fel szavait:

Szeretettel köszöntöm a megjelenteket!

Bányásznapi programunkkal a szénbányászat megkezdésének 240. évfordulójára emlékezünk, a mai koszorúzással fejet hajtunk bányász őseink emléke előtt. A szénbányászat kezdetét 1781-től számoljuk, a Rückschuss fivérek messze földről, egy valamilyen formában folytatott széntermelés elterjedő hírét követve érkeztek hozzánk, és a Miklósberekben barnaszenet találtak. 1781. január 27-én a Ruhr-vidékről származó bányász, Rückschuss Antal megkötötte Krempf Antal bíróval a szénkitermelést engedélyező szerződést. A fivérek 4 bányát nyitottak Csolnok község határában 1781 és 1795 között.

Ha belegondolunk a 240 év történelmébe, rájövünk, hogy ebben az időszakban már lezajlott a német lakosság második betelepítése is, a Grassakovich Antal által építtetett plébániatemplom már áll (1767-1775). A falu mai lakosságának kb. 70%-át képező német népesség betelepülése döntő változásokat hozott Csolnokon, úgy ahogy a szén megtalálása is. A hagyományos paraszti életforma megváltozott a szén megtalálásával.

Az addig főleg földművelésből élő csolnoki családok számára közel 200 évre a bányászat vált szinte kizárólagos foglalkozássá. A település minden szempontból nagyot fejlődött.

Csolnokon megindult a szénbányászat, a miklósberki akna a kor egyik legjelentősebb barnaszénbányája volt. A környékbeliek először a szén szállításában, a föld feletti munkában vettek részt, a későbbiekben a külföldről jött bányászok mellett a föld alatti munkába is bekapcsolódtak. Talán kevesen tudjuk azt, hogy Rückschuss Antal 1795-ben egy omlásban megsérül és 3 nap után meghal, végrendeletet készít 1795. június 9-én. A végrendelet a Bányászmúzeumban olvasható, kívánsága az volt, hogy a templom mögött temessék el minden pompa nélkül, mondjanak Csolnokon 20 misét a lelki üdvéért, amit természetesen fizet. János testvérének ajándékozza arany óráját és Csolnokon található szenespincéjét a szerszámokkal együtt. Sírjának helye nem ismert. Az utókor egy utca elnevezésével tiszteleg a szenet megtaláló testvérpárnak.

1795-től polgárokból alakult társulások nyitnak bányát. Mivel Csolnok 1848-ig a Vallásalapi uradalomhoz tartozott, a földterület tulajdonjoga is a Vallásalapé volt; a kitermelők a kitermelés jogát csak bérbe vehették. A tervszerű kiaknázás 1840-ben kezdődött, amikor Alois Wiesbach bérelte a bányát. 1861-tõl kezdve sorra nyíltak a tárnák, mélyítették a régebbi aknákat. Kiderült, hogy az egész falu alatt szénmezők húzódnak. A bányavállalathoz tartozó tárnák közül a Csolnok alatt működő tárnák bizonyultak a leggazdaságosabbnak. 1898-ban a szénjog az Esztergom Szászvári Kőszénbánya birtokába kerül, ez a társaság kezdi meg Auguszta akna mélyítését 1905-ben. Csak a falu területén 12 aknán keresztül lehetett leszállni a mélybe. „Az egész falu alatt szén van. Oligocénkori telep. Nagyon nehéz volt itt dolgozni, mert 26 méterrel a házak alatt már ott a szén. Sokszor fekve, háton fekve vagy hason csúszva dolgoztunk. Ha nem lenne itt a falu, külszínileg is lehetne fejteni.” -meséli egy idős bányász. 1904-ben a bánya vezetősége fejlesztéseket hajt végre a csolnoki tárnákban. 1905-ben megnyitják az Auguszta aknát, 1910- ben a Teréz, majd a Reimann aknát.  Egyre többen hagynak fel a földműveléssel.  A férfiak továbbra is művelték a szőlőt, minden évben elkészítették a maguk borát. „Nappal föld, éjjel bánya.” A mezőgazdasági munka dandárját azonban a bányászfeleségek végezték; művelték a kertet, a szőlőt, a félholdnyi krumpli- vagy kukoricaföldet.

Csolnokon bányászcsaládok hosszú sorát, bányászok több nemzedékét tartotta el a falu alatt talált szén. Apáról fiúra szállt a mesterség. Nem volt olyan család Csolnokon, amelyik ne adott volna legalább egy bányászt. A bánya megélhetést, helyben lévő munkalehetőséget jelentett; megmentette a falut a tömeges sorozástól, búvóhelyet adott a háború alatt, és a bánya miatt menekültek meg a svábok a kitelepítéstől. A bánya vonzotta a munkaerőt, a népességszám a szénbányászat fellendülésének idején jelentősen gyarapodott. A csolnoki bánya mellett a sárisápi és a mogyorósi a legrégibb, a megnyitásától kezdve egészen 1931-ig a legnagyobb hozamot a vállalatnak Csolnok adta. 54 813 q, 1892-ben, alig tíz évvel később viszont már 496 000 q kőszenet termeltek ki. Az utolsó csolnoki bánya 1978-ban fejezte be a termelést. Az eltelt majd 200 év alatt közel 38 millió tonna szenet adtak az országnak ezek a csolnoki bányák, ami a dorogi szénmedence termelésének 1/3-a.

Őseink közül sokan a bányáért áldozták életüket. A temetői emlékmű bizonysága szerint nemegyszer a szó szoros értelmében. Hősi halált halt bányászaink neve olvasható emlékművünkön, adózzunk kegyelettel az ő emlékük előtt, de az összes bányász előtt is. Itt jegyzem meg, hogy az emlékmű alkotója Kepenyes Pál az idén hunyt el 94 évesen, Acapulcoban, Mexikóban.

A bánya és a bányászélet ott van az emlékekben, a dalokban, a versekben. Mai napig nem tudjuk a bányász himnuszt könnyek nélkül elénekelni, hallgatni, hiszen édesapánkra, nagyapánkra, rokonainkra gondolunk közben, akik életüket kockáztatva dolgoztak a bányákban. Éppen ezért vagyok nagyon hálás a Fúvószenekarnak, hogy évek óta teszik emelkedettebbé bányász napi megemlékezésünket.

A bánya bár több mint 43 éve megszűnt, mégis elevenen él elsősorban a bányászcsaládok emlékében, de a fiatalabbak is érdeklődnek bányász múltunk iránt, gondoljunk csak a Bányászfutásra, az akadályversenyre, melyet ma rendeztünk meg és a csapatok az egykori aknák helyét járják végig, de a Bányászkör tematikus túra is ébren tartja az emlékeket. A bányászok nemcsak egymással alkotnak közösséget. Sorsuk, életük, munkájuk szervesen beépült településünk egészének az életébe, így a bányászhagyományok ápolása, a bányászemlékek megőrzése egyben a település hagyományainak ápolása, a település múltjának a megőrzése is. A bánya története településünk történetének egy része, amit nem felejthetünk el. A Bányásznap igen fontos a közösség számára, akik már hosszú évekkel, évtizedekkel ezelőtt befejezték bányász pályafutásukat, aktív munkáséletüket. A Nyugdíjas alapszervezetek, a Csolnoki Bányászhagyományőrző Egyesület igyekszik összetartani ezt a közösséget. A csolnoki Bányász Hagyományőrző Egyesület állandó munkájának szemmel látható eredménye van, az idei évfordulóra megújult a Bányász Művelődési ház homlokzata, könyvtára, az udvar is egyre rendezettebb lesz, tisztelettel köszönöm munkájukat. Az idei Bányásznapra, a 240 éves évfordulóra Csolnok Község Önkormányzata márványtáblát készíttetett, melyhez a Dorogi Szénmedence Kultúrájáért kuratórium is hozzájárult. A bányászok, a bányában dolgozó emberek mindig is arról voltak híresek, hogy elszántan küzdeni és dolgozni tudtak a saját, a családjuk és a tágabb közösségük boldogulásáért. Ezt a munkát szeretnénk megköszönni nekik, s egyben követni a szorgalmas munkára és a kitartó küzdelemre vonatkozó szép példájukat. Van tehát mire emlékeznünk, van mit ünnepelnünk, és van mit tanulnunk a 71.Bányásznapon.

Az utókor hálás a barnakőszénért és bányák nyitásáért, hiszen településünk gazdagságát és fejlődését ennek köszönheti.

Ezen gondolatok jegyében kívánok minden jelenlévőnek, ill. a betegség vagy más akadályoztatás miatt most itt jelen nem lévő minden csolnoki és környékbeli bányásznak szép ünnepet, a hétköznapokhoz pedig Jó szerencsét!

A program szervezésében, megvalósításában, előkészítésében együttműködő partereink voltak: Emberi Erőforrások Minisztériuma, Csolnoki Német Nemzetiségi Önkormányzat, Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület, Bányász Szakszervezet Csolnoki Nyugdíjas Alapszervezete, Dorogi Szénmedence Kultúrájáért Alapítvány.

Mobil kormányablak Csolnokon

 

Mi is az a KAB-busz?

A Mobilizált Kormányablak Ügyfélszolgálat vagy „kormányablakbusz” egy ügyintézésre felszerelt kisbusz, amely előre meghatározott időpontokban elérhető olyan településeken, ahol nem működik állandó jelleggel kormányablak.

Mit intézhetünk itt?

A Mobilizált Kormányablak Ügyfélszolgálatokon az ügyfelek elintézhetik a kormányablakokban elérhető ügyköröket, benyújthatják kérelmeiket hatósági ügyekben, illetve tájékoztatást kaphatnak az eljárás menetéről. Többek között:

- személyazonosító igazolvánnyal,
- lakcímkártyával,
- útlevéllel,
- vezetői engedéllyel kapcsolatos ügyintézésre,
- ügyfélkapu regisztrációra is lehetőségük van.

Forrás: https://www.kormanyhivatal.hu/hu/mobilizalt-kormanyablak-ugyfelszolgalatok

Ingyenes wifi-zónák Csolnokon

 

A WiFi4EU kezdeményezés olyan támogatási rendszer, amelynek célja, hogy a helyi lakosok és a látogatók kiváló minőségű internet-hozzáféréssel rendelkezzenek a helyi közélet központi helyszínein.

Csolnok a pályázaton nyert 15 000€ keretösszegből összesen nyolc helyszínen valósította meg az ingyenes WiFi Internet elérést.

A helyszínek az alábbiak:

• Művelődési ház előtti tér
• Rákóczi tér
• Szent János Park
• Templom előtti tér
• Sportcsarnok és uszoda előtér
• Faluház udvar
• Bányász Művelődési Ház
• Focipálya

Ezeken a telepítési pontokon a "Csolnok Wifi4EU" nyílt WiFi hálózatra (nem igényel semmilyen hitelesítési információt, például jelszó használatát)  csatlakozva vehető igénybe az ingyenes szolgáltatás.

(Mivel a hálózat nyílt, ezért néhány mobil készülék figyelmeztethet, hogy nem biztonságos a kapcsolat és az itt küldött adatokat bárki láthatja.)

A felhasználó először egy HTTPS fogadóportálra jut, ahol az internethez való csatlakozás engedélyezése történik.

Néhány technikai információ:

Az EU követelmények előírása szerint az alábbi feltételeknek kell a hálózatnak megfelelni:

minden egyes eszköz számára az internet szolgáltató részéről a 30 Mbit/s sebességű internet kapcsolat biztosítása.

a hálózat nem kérhet titkosítási kulcsot.

Felcsatlakozás után a készülékeken egy felugró ablakban fog megjelenni a portál felület, ahol a felhasználási feltételeket elfogadva tudunk kapcsolódni az internetre.

A jóváhagyás mindenképpen szükséges, csak a WiFi kapcsolat elfogadása nem elég a kapcsolódáshoz.

Néhány régebbi készüléken a felugró ablak nem jelenik meg automatikusan, ilyenkor el kell indítanunk egy böngészőt és betölteni egy tetszőleges oldalt, ami előtt meg fog jelenni a portál felület.

Innentől hasonló az eljárás: felhasználási feltételek elfogadása, majd csatlakozás.

Sikeres kapcsolódás után 2 óra időtartamra biztosít internet elérést számunkra a szolgáltatás. Az idő lejárta után azonban újra kell csatlakoznunk a hálózathoz.

A hálózatot a Printer-fair Kft. esztergomi irodájából menedzseljük, szükség esetén újra indítjuk az eszközöket, meghibásodás esetén a garanciális cserét intézzük.

Ezért az Önök által észlelt mindennemű hibát, használattal kapcsolatos megjegyzést, észrevételt a support@printerfairkft.hu mail címre kérjük, küldjék meg részünkre, hogy azokat megfelelően kezelhessük.

Szent Balázs napja

Február 3. Szerda – Szent Balázs püspök és vértanú emléknapja

Február 7. Vasárnap – ÉVKÖZI V. VASÁRNAP  

-        a szentmisék végén Balázs-áldás

-        szentmise 8:00 Szent Borbála

-        szentmise 10:00 Szent János

A balázsolás, vagy balázsáldás a katolikus egyház egyik áldása. A pap a szentmise vége után két keresztalakba illesztett (vagy összecsavart) gyertyát tart a hívek álla alá, miközben e szavakat mondja:

Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására őrizzen meg téged Isten a torokbajtól és minden más betegségtől. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

Ezt a szertartást február 3-án, vagy az azt követő vasárnapon végzi az egyház Szent Balázs püspök és vértanú emlékére, ki Diocletianus és Licinius római császárok idején élt. A legenda szerint szerette az állatokat, azok barlangja köré csoportosultak és áldását várták, valamint védték, őrizték. Egy asszony malacát elvitte egy farkas, de a szent imádságára vissza is vitte. Az asszony hálából gyertyát és ételt vitt a már börtönben levő püspöknek, aki megígérte, hogy mindenkit megáld, aki hasonlóképpen hozzá folyamodik. Több gyógyítást vitt véghez. Egyszer 2 égő gyertyát kereszt alakban egy gyerek álla alá tartva mentett meg, aki a torkában akadt halszálka miatt fuldoklott.

Ha valaki torkán szálka akadt meg, már a 6. században ezt kellett mondani: „Balázs vértanú és Krisztus szolgája mondja: Vagy le, vagy föl!”

Nyugaton is elterjedt tisztelete, majd a 13. században általánossá vált. Akár ember, akár állat betegedett meg, gyertyát áldoztak Szent Balázs tiszteletére. Szent Balázs napján vízszentelés is volt, amely vízzel megszentelték a templom elé hajtott állatokat.

Az ünnepnaphoz fűződik a már alig gyakorolt, a balázsjárásnak nevezett népszokás: jelmezes gyerekek csákóval, süveggel a fejükön járták a falut, diákokat toboroztak és adományokat szedtek, (ami a tanítók, iskolai alkalmazottak jövedelemének kiegészítését szolgálta). Szintén balázsolásként említik azt, mikor a torokfájósokat parázsra vetett alma héjával megfüstölik azért, hogy ezzel a betegséget okozó gonoszt elűzzék

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Balázsolás

A CSBHE felhívása

 Tisztelt Érdeklődők!

Egyesületünknek a személyi jövedelemadó 1%-ának gyűjtéséből 2016 évben 145.491,-Ft, 2017 évben 117.879 ,-Ft, 2018 évben 152.398,-Ft, 2019 évben 149.323,-Ft bevétele keletkezett, a 2020 évi felajánlás pedig 170.258,-Ft volt. 

Ezévben is közzé tesszük a felhívásunkat és a 20EGYSZA nyilatkozatot. Kérünk minden érdeklődőt arra, hogy adója 1%-nak felajánlásával segítse Egyesületünk működését, lehetősége szerint ismeretségi körében másokat is kérjen erre. 

A gyűjteményünk gyarapítása érdekében adományként továbbra is szívesen fogadunk a bányászathoz kötődő tárgyakat, eszközöket, fényképek, iratokat, valamint pénzbeli adományokat is. Az udvarunkon található, egykori bányászatban használatos, önállóan nem kiállítható eszközökhöz (sín, csille, vagy bármilyen eszköz vagy azok része) elhelyezhető. Szükség esetén a szállításról gondoskodunk. 

Pénzbeli adományokat a pénztárunkba történő befizetéssel, vagy az 58600506-11218029 számú bankszámlánkra lehet. A 2019. évi pénzbeli adományok értéke 590.000,-Ft volt, amely összeg után állami normativ támogatás iránti pályázaton további 50.900,-Ft támogatást nyertünk el. A 2020. évi pénzbeli adományok értéke 716.201,-Ft volt, mely összeg után ugyancsak normatív állami támogatás iránt pályázatot fogunk benyújtani. 

2020. évben 4 pályázatból 4.169.989,-Ft, az Önkormányzat támogatásából 1.000.000,-Ft bevételünk keletkezett. Minezeknek is köszönhetően 2020 évben 6.500.000,-Ft értékű fejlesztést tudtunk végrehajtani. 

Ezúton is köszönetet mondunk mindazoknak, akik bármilyen módon támogatták Egyesületünket, ezáltal is részesei egy települési látványosság létrejöttének. Kérünk minden érdeklődőt arra, hogy a jövőben legyen az elnökségünk segítségére annak érdekében, hogy hasonlóan jó eredményeket tudjunk elérni. 

Reménykedünk abban, hogy a járvány elmúltával a nagyközönségnek is meg tudjuk mutatni a fejlesztéseink eredményét, szervezni tudjuk a korábbi rendezvényeinket, amelyekről tájékoztatókat, meghívókat fogunk küldeni. 

 

Jó szerencsét!

 

Csolnoki Bányász

Hagyományőrző Egyesület

Elnöksége