Per Mariam ad Jesum – Mária által Jézushoz

 Ez év augusztus 23-án szép számmal gyűltünk össze a szentmisén, volt, aki állni kényszerült, volt, aki be sem jutott. Ezen a napon iktatták be Csolnok és Úny új plébánosát, Rajk János atyát.

Ismerjük hát meg őt közelebbről is!

 

-        Ha egy plébánosra gondolunk, akkor biztosan nagyon sokan egy hajlott hátú, szépkorú férfit képzelünk magunk elé, holott János atya még a 40-et sem töltötte be. Hogyan lett pap?

-       Isten gondviselő rendeléséből. Ő álmodott meg és teremtett meg szüleink szeretete által a semmiből. Jeremiás próféta írja: „Még mielőtt anyád méhében megalkottalak, már ismertelek…”. Ez így van minden emberrel a világon. Isten akarja, hogy létezzen. Létbe hív, hogy aztán megismerjük Őt, a rólunk megálmodott tervét, akaratát keressük, azt az Ő segítségével megvalósítsuk, és így éljük már most itt a földi keretek között a vele való kommuniót, vagyis azt, amit örök életnek is szoktunk hívni.

-        Ha jól tudom, a környéken nőtt fel. Hol tanult, mely intézményekbe járt?

-        Esztergom-Kertvárosban végeztem az általános iskolát az Arany János Általános Iskolában, majd Esztergomban érettségiztem az Árpád-házi Szent Erzsébet Szakközépiskolában, környezetvédelem-vízgazdálkodás tagozaton. A kertvárosi Óvodát sem szeretném kihagyni, hisz ott már nagyon sokat tanultam, tanítottak, neveltek.  Az érettségi után közvetlenül jelentkeztem az Érseki Papnevelő Intézetbe, ahova Dr. Paskai László bíboros atya fel is vett 2002 nyarán. 2008. június 14-én volt a pappászentelésem az Esztergomi Bazilikában. Papként elkezdtem egyházjogot tanulni, de ezidáig a fennmaradt 3 félévet még nem sikerült abszolválni a Pázmányon. Talán nemsoká újból beülhetek a padba.

-        Hol szolgált eddig?

-        Első kápláni beosztásom a Zuglói Páduai Szent Antal Plébánia volt 2008-2012 között, majd a Krisztinavárosi Havasboldogasszony Plébánia következett 1 éven át, szintén káplánként. Ezt követően az Óbuda Szentháromság Plébánia plébániai kormányzója lettem. 2016. augusztus 1-től 2019. július 31-ig a Pestszenterzsébeti Árpád-házi Szent Erzsébet Főplébánia káplánja voltam. Ezt követően, míg Csolnokra és Únyra nem helyezett Bíboros atya, a Magyar Pálos Rendben szolgáltam.

-        Mi a papi hitvallása?

-        Per Mariam ad Jesum – Mária által Jézushoz. Ez a szentelésemkor választott papi jelmondatom, ami olvasható a beiktatási szentmisém végén kiosztott szentképek hátulján is. Nagyon fontosnak és szükségesnek tartom, hogy egy pap Máriával, az ő példáját követve az emberi lelkeket szent Fiához, Jézushoz vezesse el, aki Út, Igazság és ÉLET!

-        Bár még nem sok időt töltött el közöttünk, mégis kíváncsi lennék, hogy hogyan látja eddig a csolnokiakat?

-        Befogadó, nyitott, segítőkész, imádságos, tettrekész, egymásra odafigyelő, egymást segítő közösség képe rajzolódott ki előttem már a kezdetektől, hiszen még itt sem voltam, de már felajánlották és megkérdezték, mielőtt költöztem volna, hogy kitakarítják a plébániát, sütnek a beiktatási szentmisém utáni fogadásra és sok más egyéb segítséget. Köszönet mindenért!

-        Vannak-e konkrét tervei a közeli és távoli jövőre?

-        Álmaim és terveim is vannak, amit a közeli munkatársaimmal, a polgármester asszonnyal, az egyházi képviselőtestület tagjaival megosztottam már. Sok minden folyamatban van, én csak hozzáteszem, amit én tudok Isten segítségével. Ami nem álom a részemről, hanem komolyan akarom venni, amit a beiktatásom alkalmával Isten és a hívek jelenlétében esküdtem, hogy a Plébánia és a szívem nyitva a rám bízottak előtt. Szeretnék jelen lenni Csolnokon, ami számomra azt jelenti, hogy az itteni vérkeringésbe belesimulni, veletek/Önökkel együtt sírni és nevetni. Tudni egymásról, hogy itt vagyunk és mindenki a maga kapott talentumával a nagy közösségbe beleteszi, ami az ő személyes kincse az Istentől, amit arra kapott, hogy megossza másokkal, mert akkor még több lesz, és nem elássa a kertbe, ahol nem kamatozik, mert az önzőség gaza benövi.

 

A csolnoki plébánia életéről, a miserendről, keresztelőkről és egyéb egyházi hírekről folyamatosan tájékozódhatunk a https://www.facebook.com/csolnokiplebania/ oldalról.

 

2020. augusztus 20.

Idén minden ünnep egy kicsit más. Nem tudjuk olyan módon, olyan körülmények között megülni ünnepeinket, ahogy azt megszokhattuk, így még fontosabb, hogy azon alkalmakkor, amikor megtehetjük, együtt, közösségben ünnepeljünk.

Államalapításunkra emlékezve gyűltünk össze a Szent János parkban. A zászlófelvonás után Rajk János atya megszentelte az új kenyeret.

Kolonics Péterné polgármester asszony ünnepi beszédében elmondta, hogy ezekben az időkben is épül-szépül falunk, közösségünk a nehéz időkben is összetart.

Ezután került sor az idei Csolnokért díj átadására. A Bányász Hagyományőrző Egyesület elnökségének javaslatára 2020-ban a kitüntetést Bérces József kaphatta meg. Priegl Éva így mutatta be és méltatta őt:

Bérces József Csolnokon született, sváb gyökereit büszkén vállaló család gyermekeként. Tanulmányait Csolnokon, Esztergomban a Ferences Gimnáziumban, főiskolai tanulmányait Budapesten végezte.

Munkáját az informatika elterjedésének hőskorában kezdte és végezte, miközben aktív kezdeményezője volt Csolnokon a rendszerváltozásnak. Aktív közéleti szerepvállalásának folytatásaként 1990-ben Csolnok első polgármesterének választotta meg a lakosság, majd a megismételt újraválasztások eredményeként, 20 éven át vezette, irányította településünket.

Polgármesteri tevékenységét mindvégig rendkívüli elhivatottsággal, nagy odaadással végezte, megalkuvást nem tűrő, a falu érdekeit mindenek felett szem előtt tartó, innovatív tevékenységének eredményeként látványos fejlődésen ment keresztül településünk. Német partnerkapcsolataink kialakításában és fenntartásában is vitathatatlan érdemei vannak.

Bérces József polgármesteri tevékenységén túl, kezdeményezője volt a falusi sportélet újraindításának, kezdeményezője, támogatója volt a bányász hagyományápoló tevékenységnek, elnöke volt a sportcsarnok beruházását megvalósító „Für unsere Kinder” Alapítvány kuratóriumának, jelenleg is elnöke az uszodai beruházást megvalósító Hét Krajcár Csolnokért közalapítvány kuratóriumának.

Közéleti tevékenysége a falu határain is túlmutató, éveken át a Megyei Közgyűlés tagja, a Kistérségi Társulás tagja és tisztségviselője, 2008-tól vezetője  a Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesületnek.

Bérces József elévülhetetlen érdemeket szerzett a csolnoki bányászhagyományőrző tevékenység megszervezésében, az egyesületnek jelenleg is tagja.

Munkásságáért több alkalommal részesült állami, közösségi elismerésben, talán a legnagyobb mégis Csolnok község lakossága és a mindenkori munkatársak tisztelete, szeretete, mert példamutató családi életet élő, nagy népszerűségnek örvendő közösségi ember.

A fentiek alapján Bérces József Csolnok község múltját és jelenét is meghatározó életművével, jelentős mértékben hozzájárult településünk fejlesztéséhez, közéletének kialakításához, a Csolnokért díjra feltétlenül érdemes.

Polgármester asszony átadta az elismerő oklevelet, majd Bérces József mondott köszönetet. 

 

 Az ünnepség második felében a csolnoki fúvószenekar ünnepi műsorát hallgathattuk, akik egyúttal bemutatták a Leader pályázatán nyert új hangszereiket is.

Meghívó a 2020-as Bányász napra

 

A Csolnoki Bányász Hagyományőrző Egyesület, Csolnok Község Önkormányzata és a Bányász Szakszervezet Csolnoki Nyugdíjas Alapszervezete tisztelettel meghívja Önt és családját a 

2020. SZEPTEMBER 5-ÉN, SZOMBATON, 16 ÓRAKOR TARTANDÓ

BÁNYÁSZNAPI MEGEMLÉKEZÉSRE ÉS KOSZORÚZÁSÁRA A TEMETŐBE.

Ünnepi beszédet mond: Kolonics Péterné Polgármester asszony.

Közreműködik:

a Csolnoki Fúvószenekar és a Csolnoki Német Nemzetiségi Általános Iskola versmondója.

Tekintettel a sajnálatosan kialakult járványhelyzetre a 2020. évi 70. bányásznapon a szokásos ünnepséget a Bányászklubban nem szervezzük meg.

Jó szerencsét!

Dr. Kalocsai Zoltán

elnök

C-típusú sportpark létesül Csolnokon

Csolnok község hivatalos facebook-oldalán olvashattuk az alábbi közleményt:

"Örömmel értesítem tisztelt Polgármester Asszonyt, hogy Csolnok község a Nemzeti Szabadidős-Egészség Sportpark Program IV. ütemében támogatásban részesült , melynek köszönhetően 1db C típusú sportpark beruházás megvalósításának előkészítését indítjuk a közeljövőben. A "C" típusú sportpark minimális területe 90 négyzetméter, talajburkolata gumi és várhatóan 8 darab sporteszköz kerül telepítésre."

Dr. Szabó Tünde

sportért felelős államtitkár

De mi is ez a program, és mit jelent a C-típusú sportpark jelölés?

A Nemzeti Szabadidős Egészség Sportpark Program 2016-ban indult útjára, aminek szakmai irányítója jelenleg az Emberi Erőforrások Minisztérium Sportért Felelős Államtitkára. Talán kevésbé köztudott, de a 2016 óta újonnan megépült és átadásra került Street Workout Parkok (Kondiparkok) és futókörök (200 vagy 400 métereresek) jó része ennek a programnak a forrásaiból valósulhatott meg az ország több pontján is, merthogy a települések erre a kétféle közösségi sporttérre tudnak pályázni a programmal.

Az állami program alapvető célja, hogy olyan közösségi terek kerüljenek az ország minél több településén kialakításra, ahol valamennyi korosztály, a fiatalabbaktól az idősebbekig aktívan töltheti el a szabadidejét igényes szabadtéri létesítményekben, amelynek révén elérhető, hogy

• az aktív életvitelt, mozgás-gazdag életmódot folytatók száma növekedjen;
• a mindenki számára elérhető sportolási lehetőségek száma gyarapodjon;
• az integráció és az akadálymentesség biztosítva legyen;
• a sporteszközök használatának köszönhetően a lakosság egészségi állapota javuljon;
• a sportolás a mindennapi életünk alapvető része legyen.

Forrás: https://www.freesportparks.hu/nemzeti-szabadidos-egeszseg-sportpark-program 

A Lakiteleki Népfőiskolán jártunk

Nagyszabású  programsorozatot indított a Nemzeti Művelődési Intézet Közösségépítő kultúránk elnevezéssel. Az amatőr művészeti csoportok, civil közösségek, településvezetők, önkormányzati munkatársak, kulturális intézményvezetők és munkatársaik számára szervezett program keretében a résztvevők színházi előadásokat tekintenek meg, bejárják a lakiteleki Hungarikum Ligetet, valamint megtekintik a Nemzeti Művelődési Intézet új székházát. A július 23. és augusztus 5-e között megvalósuló programsorozat élményeiben naponta 800-860, előadásonként 430-450, a közösségépítő munka iránt elkötelezett szakember és érdeklődő osztozhat. A két hét alatt az ország 240 településéről közel 12 000 fő vesz részt a programon.

Csolnokról hárman (Bienerné Varga Hajnalka, Szilágyiné Nágel Zsuzsanna és Szilágyi Szófia) vettünk részt a Lakiteleki Népfőiskola bejárásán, a Sárisápi Bányász Közösségi Tér és Könyvtár által szervezett úthoz csatlakoztunk 2020. július 29-én.  A kirándulás célja az volt, hogy megismerjük és hírét vigyük a Nemzeti Művelődési Intézet közösségépítő tevékenységének.

Ha a teljes területet nem is tudtuk bejárni -egyrészt azért, mert 30 ha-on terül el, másrészt mert több pontján is építkezés, fejlesztés folyik-, ízelítőt kaphattunk azokból a tevékenységekből, melyeken az odalátogatók részt vehetnek.

A Nemzeti Panteon szobrai

Borkatedrális a Hungarikum Ligetben, ahol tájborokat őriznek, sőt, bortrezor is bérelhető

Vaspatkó Lovarda, egy felszállni készülő madarat formáz az épület. A helyi és környékbeli iskolások ingyen, tantervbe illesztve lovagolhatnak és úszhatnak a komplexumban. 

Nem csak lovaglási és úszási lehetőség várja a sportolni vágyókat, hanem olyan egyedi mozgási forma, mint a footgolf és a teqball.

Kilátás a Zenepavilonra

Jurták, melyek kibérelhetőek (bár kánikulában nem a legkellemesebb szállás)

Mint megtudtuk, a Hotel Club Tisza és Wellness elképesztő színekben pompázó virágai a helyi kertészet melegházából származnak

A Nemzeti Művelődési Intézet (NMI)  egy országos közművelődési szervezet, mely a hazai művelődési házak szakmai munkájához nyújt módszertani segítséget pl. képzésekkel, kutatásokkal, konferenciákkal, szakmai kiadványokkal.  Lakiteleken található a NMI központja, ezen kívül 19 megyei igazgatósággal rendelkezik.

A székház stílusa és díszítése tisztelgés elődeink előtt. A bal oldali homlokzatán Makoldi Sándor Teremtésmítosz műve alapján, jobb oldalán a művész Magyar őstörténet műve nyomán készült sgraffito látható A timpanonján összeolvad a magyarság és a biblia története (szintén Makoldi műve alapján).

Az épületen belül kiállítások, előadások kapnak helyet.

Az épület alapköve, időkapszula, mely nincs elrejtve

Írás a plafonon

Még a függönyök is mesélnek (,,Tündérpalota")

A NMI épületének bejárása után átmentünk Tőserdőre, ahol megebédeltünk (vajon ki tudja, milyen étel az a kapusznyika? Elárulom: káposztás pirog vagy buci). Egy rövid pihenés után Darvasi László: Karády zárkája című darabját tekinthettük meg a Gyulai Várszínház előadásában. 

Karády Katalin szerepében Bartha Boróka színművésznő

Az egész napos kirándulást nem csak az igazán színes programok miatt élveztük, hanem mert együtt utazhattunk régi és új sárisápi ismerőseinkkel. Reméljük, lesz még alkalmunk közös programokra, köszönjük a meghívást!

Kedves csolnoki fiatalok!

Valószínűleg az iskolában számos alkalommal hallottátok, hogy csolnokiként büszkének kell lennünk a bányász múltunkra. Beszéltetek róla népismeret órán, talán ellátogattatok néhány alkalommal a Bányász Múzeumba, esetleg még oda is figyeltetek egy kicsit.

Ma már senki nem készül bányásznak, de a múltunk, a nagyszüleink és szüleink múltja meghatároz minket akkor is, amikor még csak tizen- vagy huszonévesek vagyunk, később pedig egyre fontosabbá válik.

Ha úgy gondoljátok, hogy a múlt megismerésén át alakítani szeretnétek a jövőt, ha szívesen bekapcsolódnátok egy olyan helyi közösségbe, ahová már a nagyszüleitek is jártak, ha lenne kedvetek nem csak részt venni a programjainkon, hanem kitalálni, szervezni is azokat, akkor csatlakozzatok a Csolnoki Bányász Hagyományőrző Egyesület tagjaihoz! 

A tagfelvételi kérelmet ebben a facebook-bejegyzésben találjátok, itt tudjátok letölteni, majd a csbheinfo@gmail.com e-mail címre visszaküldeni.

Lucky Gentlemen - How Long (hivatalos videóklip / official videoclip)

Újraindult az élet a Bányászban

Sajnos az utóbbi pár hónapban az ismert vírushelyzet miatt a Bányászban sem tudtunk rendezvényeket tartani. Elmaradt az előre meghirdetett borkóstoló és a minden évben fő attrakciónak tekinthető majális is.

De a háttérben folyt a munka. Az Önkormányzat és a helyi vállalkozók hathatós segítségével pályázati pénzből meg tudott újulni a nagyterem és még a konyha mennyezetének rendbetétele is belefért. 

Magánszemélyek kisebb-nagyobb adománya is nagyon sokat segített, ezt ezúton is köszönjük!

A pályázatot a Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület működési területére a VP6-19.2.1.-2-4-17. számú Identitásvezérelt közösségi célú fejlesztések támogatása című felhívásra meghirdetett, a Csolnoki Bányász Hagyományőrző Egyesület által, a volt Rákóczi telepi Bányász Művelődési Ház nagytermének, mint közösségi tér felújítási munkáira címen nyerte el az Egyesület, ennek a zárórendezvényére került sor július 3-án, pénteken.

Néhány kép a megszépült nagyteremről, még a rendezvény előtt:

A projektet bemutatta, a megvalósításról beszámolt Dr. Kalocsai Zoltán, a CSBHE elnöke:

Majd Kolonics Péterné polgármester asszony is elmondta beszédét:

A meghívottak szép számban részt vettek az eseményen:

Közösség, követendő példák, kitörölhetetlen emlékek – 69. Bányásznap

Szokatlan nyári meleg köszöntött ránk augusztus utolsó napján. Mégis, a temető árnyas fái alatt egyre többen gyűltek össze. A forróságban is sokan eljöttek, hogy részesei legyenek egy fontos közösségi eseményünknek, a bányásznapnak. Az immár 69-dik bányásznapnak. Hogy miért? Miért ünnepeljük még ma is a bányásznapot? Erre talán Kolonics Péterné polgármester asszony adta meg a választ beszédében.

„A kérdésre ma három érvet szeretnék felhozni válaszul. Első és legfontosabb érvként azt, hogy ma is élnek még köztünk jó néhányan, akik a csolnoki vagy a környékbeli bányában dolgoztak. Ők egy erős közösséget alkotnak, összeköti őket a közös múlt, a közös emlékek. Nekik ma is, ennyi év után is, egészen életük végéig szükségük van erre a közösségre, egymás segítségére, bátorítására. A bányásznap egy olyan napja az évnek, ami egybegyűjti ennek a közösségnek a tagjait egy kis nosztalgiázásra, emlékezésre, beszélgetésre, kapcsolatápolásra, ami nagyon fontos dolog.

A második érvem az, hogy a bányászok nemcsak egymással alkotnak közösséget. Sorsuk, életük, munkájuk szervesen beépült településünk egészének az életébe, így a bányászhagyományok ápolása, a bányászemlékek megőrzése egyben a település hagyományainak ápolása, a település múltjának a megőrzése is.

A harmadik érvem a bányásznapi megemlékezések mellett az, hogy a bányászok élete, példája igen hasznos mondanivalót tartogat a mai kor számára is.”

 A képviselő-testület koszorúz

A beszéd után az emlékműnél elsőként a Csolnoki Bányász Hagyományőrző Egyesület nevében az egyesület elnöksége koszorúzott. Csolnok Község Önkormányzata nevében a képviselő testület hajtott fejet Kolonics Péterné polgármester asszony vezetésével. Gleviczky István, az OMBKE elnöke, dr. Csuha József, a DSZKA kurátora, Bánhidi József, a Dorogi Bányász Szakszervezet alelnöke végül az utolsó perbáli bányász, Veres János zárta a koszorúzók sorát. Toldi Attila 8. osztályos tanuló szavalata, a Német Nemzetiségi Vegyes Kórus és a Mezei Zoltán által vezényelt Csolnoki Fúvószenekar elmaradhatatlan közreműködése emelte a megemlékezés fényét.

Bányász Művelődési Háznál az ünnepre Dorogi Szénmedence Kultúrájáért Alapítvány támogatásából lépcső és járda készült a ház elé, az oda érkezők megelégedésére. A támogatásból még a régi székek is megújulhattak.

Az ünnepségi második részének nyitányaként a Bányász Himnuszt énekeltük el a Csolnoki Német Nemzetiségi Vegyes kórussal – leírhatatlan élmény minden egyes alkalommal.

Németi Dóra szaval

Verset mondott Németi Dóra 7. osztályos diák, Ladányi András: Szétszabdalt virágok című költeményét. Hárs Gyulánétól, a Bányász Hagyományőrző Egyesület tagjától érdekfeszítő előadást hallhattunk. Szinte a szemünk előtt láttuk, hogyan élek nagyon régen ük-ük nagyanyáink és nagyapáink és hogyan robbant be bombaként ebbe a paraszti létformába a bánya megnyitása. Ma már a gázfűtés korában elképzelhetetlen, hogy a szénbányászat előtt mi mindennel fűtöttek. Micsoda változásokat hozott a bányászat 200 éve falunk életébe, az még ma is tisztán látszik. Csolnokon rendkívüli hagyományőrző tevékenységről tesz tanúbizonyságot az a sok volt bányász, családtagjaik, segítőik, akik munkája révén megalakult a bányászati gyűjtemény és ásványkiállítás. Ez mind hozzájárul ahhoz, hogy az utódok még sokáig emlékezhessenek meg elődeik munkájáról. A nemrégiben átadott tanösvényen is egy állomás a szénbányászatnak van szentelve. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy Csolnokon nem menjen feledésbe a köszöntés: Jó szerencsét! és mindaz, amit ez az örömben-bánatban elhangzó mondat bennünk felidéz: a sikeres felszállást vagy éppen a család fájdalmas veszteségét – zárta gondolatait Hárs Gyuláné

Hárs Gyuláné mesélt a múltról

A folytatásban a vegyes kórus bányászdalokkal örvendeztetett meg bennünket, magas színvonalú, szívhez szóló előadásukkal. Elhivatott ápolói, éltetői, megszólaltatói a magyar és német nyelvű örökségünknek.

Nincs bányásznap kiállítás nélkül: Végh Éva festőművész, a hagyományőrző egyesület tagja hozta el legújabb tűzzománc és akril technikával készült alkotásait.

Még egy fontos eseménynek is tanúi lehettünk még: Kovács József beszélt a 30 éve megalakult Csolnoki Nyugdíjas Bányász Szakszervezetről. A szakszervezetért hosszú ideig végzett áldozatos munkája elismeréséül és nem utolsósorban közelgő 75. születésnapja alkalmából Fleischmann Dezsőt, az alapszervezet volt elnökét emléklappal és az erre az alkalomra készült faragott bányász címerrel jutalmazta.

Zárásként dr. Kalocsai Zoltán elnök minden egyesületi tagnak megköszönte segítségét invitálta az ünneplőket a terített asztal mellé egy jó beszélgetésre.

Fleischmann Dezső átveszi az elismerést

Fotók: Schmidt István és Mandusitz Zsuzsanna

Szöveg: Mandusitz Zsuzsanna

Köszönjük szépen a Csolnoki Polgárőr és Önkéntes Tűzoltó Egyesület segítségét!

"Csolnokért"díjjal tüntették ki Fleischmann Dezsőt, a Csolnoki Bányász Hagyományőrző Egyesület elnökhelyettesét

Az elismerést a XXII. Csolnoki Falunapokon vehette át.

Fleischmann Dezső bányászcsaládban született Csolnokon.  Követve a család férfi tagjait ő is bányászként kezdte munkás éveit. Vájár szakmát tanult, majd nyugdíjazásáig bányászként dolgozott a Dorogi Szénbányák több csolnoki bányaüzemében és a Bányászati Aknamélyítő Vállalatnál.

Az egykori robbantómester nyugállományba vonulása után fontosnak érezte a bányászathoz kötődő emberek közösségének összetartását. Előbb a Csolnoki Nyugdíjas Bányász Szakszervezet elnökeként és a 2001.-ben létrehozott Bányászklub vezetőjeként tevékenykedett, majd a 2012. óta a Csolnoki Bányász Hagyományőrző Egyesület elnökhelyettese feladatkörét látja el. Közösségépítő tevékenysége miatt községünk méltán elismert tagjává vált.

Dezső bácsi küldetésének érezte, hogy bányász őseink munkaeszközeit összegyűjtse és megőrizze az utána következő generációk részére. Lelkes kis csapatával az akkor már lepusztult állapotban lévő Bányász Művelődési Ház épületének állagjavító felújításaival, termeiben a saját maga gyűjtötte, illetve cégek és magánszemélyek által adományozott eszközök kiállításával, a kültéri bemutató terület fáradtságos fizikai munka általi kialakításával a Dorogi Szénmedence egyedülálló bányászati gyűjteményét hozta létre.  A segítők rengeteg önkéntes közösségi munkája révén jelentős érték, települési és turisztikai látványosság jött létre.  Dezső bácsi keze munkáját számtalan bányászati tárgyú makett is dicséri. Lelkesedése, töretlen kitartása révén e nemes cél motorjává vált, példa mutatásával számos támogatót, segítőt állít ma is ügye mellé.

Szabad idejét feláldozva házigazdaként, gondnokként állandóan rendelkezésre áll a Bányászati és Ásványgyűjteményt megtekinteni vágyó érdeklődők, turistacsoportok részére. A Vendégkönyvben lévő bejegyzésekből is láthatóan Fleischmann Dezső kiváló és élvezetes tárlatvezetéssel mutatja be a bányamunkát, a bányászéletet, hiteles képet festve e nehéz foglalkozás mindennapjairól.

Bányász ünnepeken és a Bányász Művelődési Házban helyet kapó rendezvényeken barátait és családját is mozgósítva vesz részt.  A település egyéb rendezvényeinek is aktív részt vevője. Személyében képviseli a község szempontjából egykor legmeghatározóbb foglalkozás ma is élő, sajnos egyre csökkenő csoportját.

 Fleischmann Dezső, Csolnok község múltját és jelenét is meghatározó, kiemelkedő bányász- hagyományápoló tevékenységével, életművével jelentős mértékben hozzájárult a településünk fejlesztéséhez, kulturális életének, közéletének alakításához, a település hírnevének öregbítéséhez, turisztikai, idegenforgalmi kapcsolatainak szélesítéséhez. Munkássága alapján méltó arra, hogy a Csolnokért díj büszke tulajdonosainak sorába álljon!